Az alábbiakban összeszedek pár ’ajánlást’ a Magyar Madártani Egyesülettől a szabályos madáretetésre vonatkozóan, pár saját tapasztalattal kiegészítve. Eredményes etetést :)
A hó hetek óta eltakarja a városi kismadarak, énekesmadarak, rigók, varjak és egyéb városlakótársak hagyományos táplálkozási forrását, a földet, ágakat, bogyókat, avart.
Mit tehetünk ilyenkor?
Ha éppen nem havazik folyamatosan (vagyis nem borítja be), akkor a földre is kitehetünk eledelt.
A rigók alapvetően csak a földről esznek, mivel ők az avart kapirgálják, vagy bogyót esznek, ugye. A földre nekik kiszórhatunk főtt almát, főtt krumplit, főtt rizst, vagy párolt zöldséget: mindent, ami zöldség-gyümölcs.
A kis énekesmadarak & verebek a szotyit eszik. Szotyin nem a csíkos pörkölt verziót értjük, mert az csak emberi fogyasztásra, fradi meccsre alkalmas. A vetemény- és állateledel boltokban, valamint jófej zöldségeseknél kapható 1- 2,5 kilós kiszerelésben fekete ’ipari’ szotyi, ami olcsóbb, kezeletlen, és magasabb az olajtartalma. Kis barátaink ezt fogják nagy mennyiségben fogyasztani.
Etető: Az énekesmadarak etetőből esznek. Ez bármilyen PET palack madár méretű ablakkal való ellátásával elkészül (körömollós kivágás, közel az aljához, kupak rajtahagyva, hogy ne essen bele a csapadék), majd a madáreledellel feltöltött palackot fellógatjuk egy szimpatikus fára. Egy PET palackkal kevesebb van máris a konyhában. Aki jobb fej, az vehet szép fa etetőket állatkereskedésekben, vagy barkácsolhat maga is.
A madaraknak szánt szotyi mellett magokat is tehetünk az etetőbe, mivel több madár, pl. vörösbegy csőre nem elég erős ahhoz, hogy feltörje a szotyit. Ne tegyünk ki azonban hámozott szotyit, azt nem díjazzák. Se pattogatott kukoricát, se morzsát, száraz kenyeret, se búzát – a búzát a nagyon ortodox, galambokat is etető állatbarátok vásárolják.
A cinegéknek, zöldikéknek stb. cinegegombócot - hálóba akasztott, magvakat tartalmazó faggyúgombócot - akaszthatunk fel, ezt minden nagyobb élelmiszerboltban az állatkajáknál árulják,. A cinegegombócba a veréb nem tud felkapaszkodni, mivel csak a vörösbegy / cinege és társaik tudnak függni tárgyakon. Ezért aki nem akarja, hogy a temperamentumosabb verebek elverjék az énekesmadarakat, az akasszon fel gombócot.
A zsineges kiakasztás mellett a MME boltjában dizájnos cinegegombóc-tartókat is lehet kapni.
A cinegegombócot egyébként a varjak is megeszik, mintegy két perc alatt széttépve a hálót. Erre azt hiszem nincs megoldás. De ők is állatok.
A fentiek a madáretetés alapjai, de vannak finomságok, érdekes kérdések, amiket próbálok sorba venni, mint gyakorló naponta kitalpaló madáretető.
Mi van, ha nem eszi a madár a kitett eledelt?
Nézzük meg, jól megközelíthető-e az etetőnk: pl. nem forog-e be olyan oldalra, ahonnan nem tudnak rárepülni. Ha egy-két napig nem fogy az eledel, az nem gond, mivel pár napig szemléznek, és utána hajlandóak használni a helyet. Ha utána se, akkor a madarak bemérnek valamit, amivel mi nem foglalkoztunk: pl. ha földre szórunk ételt rigóknak, nyílt terepre tegyük, hogy kb. 5 méterről észrevehető legyen a közeledő macska. A hóban a macskanyomok elég jól jelzik a macskatelítettséget. Egyébként nagyon zajos, látogatott (pl. közpark), kutyasétáltató helyen is eldugott részt kell keresni.
Mi a teendő, ha minden be van havazva, mint most?
Lógatott etetőket lehet használni, a rigóknak pedig (pl. fadarabokkal) lefedett, hótalanított földdarabra, amolyan ’ólba’ szórhatjuk ki az ételt. Ehhez nyugodt környezet szükséges, mert a ház oldalában, macskaveszélyes helyen nem érdemes ilyen terepet készíteni. A cinegéknek, varjaknak és más madaraknak is remek a fellógatott szalonnahéj. A rigók egyébként a földre letett velőscsontból is kieszik a velőt, úgyhogy ha nincs éppen ’szabályos’ eleségünk, akkor próbálkozhatunk bármilyen maradékkal, főleg ha éhesek, a kenyéren és józan ész szerint sem madárnak való táplálékon kívül bármivel sikert arathatunk.
Érdemes-e a verebeket etetni?
Érdemes, mert pl. Nyugat-Európában már kihalófélben vannak a verebek, és nálunk is ritkulnak. Ugyanúgy, mint a baglyok, a verebek is a túlcivilizált társadalomnak esnek áldozatul (egy kis verébszociológia): nincs falusi porta kiszóródott búzával, maggal, szénával, nincsenek farakások, szénapadlások, városias a környezet, és ez felszámolja az eredeti élőhelyüket az emberhez ’kapcsolt’ állatfajoknak – egy érdekes cikk a témában itt.
Érdemes-e a varjakat, szarkákat, csókákat etetni?
A szakmai vélemény szerint nem, de ilyen extrém ’hófedettség’ esetén az ő életben maradásukat is megkönnyítjük egy kis kiszórt dióval, felakasztott szalonnával.
Hol és mennyiért lehet házi használatra madáreledelt beszerezni?
Biztos lelőhely pl. a Mammut 1 földszinti állatkereskedése, ahol 180 Ft / kilós csomag kiszerelésben van csíkos szotyi és csíkos szotyi+mag kombináció. Minden más veteménybolt, és több zöldséges, piaci árus is tart madáreledelt. Az árak elég különbözőek, érdemes több helyre benézni.
Mikor kell a madarakat etetni?
Télen, hóolvadásig ajánlott, nyáron nem. Minden nap szükséges, mivel az idejük/energiájuk jó részét az etetőhely megfigyelésére fogják felhasználni, természetesen nem lesznek odaragasztva az etetőhöz, és ha tartósan nem etetünk, keresnek valami mást, de megszívatjuk őket. Nyáron is lehet kényeztetni a kertlakó madarakat, pl. itatóval. Télen is szükséges lenn itatót kitenni, mivel pl. a rigók a langyos vízben szeretnek megmelegedni.
